Neve a héber „ezob” szóból származik, aminek jelentése szent növény. Izraelben a papok vallási szertartások alkalmával az izsópolaj belélegzésének segítségével tisztították meg a lelküket a bűnös gondolatoktól. Az izsóp lélektisztító erejét megemlíti a Biblia ahogyan az egyiptomi papok is rituális célokra használták. Már az ókorban gyógynövényként tartották számon, régóta alkalmazzák emésztési zavarok, valamint légzőszervi megbetegedések kezelésére. Antimikrobiális tulajdonságának köszönhetően az izsóp a gombák, vírusok és baktériumok ellen is hatásos.
Az izsóp sikeresen használható emésztési problémák esetén: enyhíti a hasfájást, serkenti az emésztősavak termelődését, megszünteti a puffadást és az ezzel járó szeleket. Mivel hatékony fertőtlenítő és izzasztó, valamint erős nyákoldó hatásának köszönhetően kiváló köptető, az izsóp segít csillapítani a megfázás és az influenza tüneteit: elsősorban a torokfájást, a náthát, a hurutot és a köhögést. Szintén hozzájárul az asztma kezeléséhez, frissen tart és javítja a koncentrációt, az izsóp illatanyagának beszippantása hosszantartó ébrenlétet biztosít. Külsőleg alkalmazva az izsópolaj csillapítja a vérzést, kisebb felületi bőrsérülések, égések esetén felgyorsítja a sebgyógyulást. Fertőtlenítő és gyulladásgátló tulajdonságai a bőrbetegségek kezelésében is kamatoztathatók, az arclemosó izsóptea ellensúlyozza a bőr zsírosodását. Csökkenti a reumás fájdalmakat és az izomgörcsöket, a fürdővízbe szórt izsóp nyugtató és izzasztó hatású. Vírus-, baktérium- és gombaellenes szer, elpusztítja a genitális- és ajakherpeszt kiváltó herpes simplex vírust.
Kúraszerűen három hétig alkalmazhatjuk, majd tartsunk néhány nap szünetet. 6 évesnél fiatalabb gyereknek ne adjuk. Mivel megemeli a vérnyomást, a magas vérnyomásban szenvedők ne igyanak izsópfűvet.
